Az Elsősegély Tesztünknek továbbra is kettős célja van: egyrészt szeretnénk évente megvizsgálni, hogy mennyire felkészült a magyar lakosság, ha a legfontosabb egészségügyi eljárásokról van szó, másrészt pedig, hogy terjesszük a folyamatosan fejlődő orvosi gyakorlatokat.

A nagy érdeklődésre tekintettel különösen vártuk, milyen eredményt tartogat a kutatás. Vajon mely válaszok tekintetében figyelhető meg javuló tendencia? Helyesen rögzültek az évek során megismételt elsősegélynyújtással kapcsolatos eljárások? Van-e téma, amelyben továbbra is megosztó válaszok születtek?

Némi elégedettségre adhat okot, hogy az országosan publikált felmérés eredményességét szemléltető Elsősegély Tájékozottsági Index értéke 6,91 % lett. Ez minimálisan, de magasabb pontszám a 2020-as értékhez képest (6,88%). A kvázi stagnáló értéküzenete számunkra, hogy bizonyos témákban még mindig szükséges pontosítani az elsősegélynyújtással kapcsolatos információkat, és a túlságosan szakmai kérdésekben a laikusok nyelvén kell, hogy megfogalmazzuk a válaszokat.

Nézzük meg, hogyan szerepelt a lakosság a 2021-es Nagy Elsősegély Teszten!

Kérdések, amelyekben jobban vizsgáztunk, mint 2020-ban

A klasszikusnak számító kérdéseket minden évben feltesszük, mert bár hétköznapi tünetekről, balesetekről van szó, nem árt, ha minél több emberben rögzül a helyes aljárásra vonatkozó válasz.

Lassan, de biztosan egyre többen tisztában vannak vele, hogy melyek az agyrázkódás tünetei: aluszékonyság, szédülés, hányinger. 2021-ben a válaszadók 83,62%-a (4 százalékponttal több, mint a korábbi évben) tudta jól, hogy ezek az agyrázkódás konkrét jelzései. Ismét többen emlékeztek arra is, hogy mi a teendő, ha üvegszilánk kerül a szemünkbe. A 2020-as 75,29%-hoz képest tavaly már 79,67% adott helyes választ a kérdésre, vagyis, hogy mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, és az idegen testet nem eltávolítva orvost hívni.

Közel 3 százalékponttal nőtt a helyes válaszok aránya a tűző napon való ájulás során nyújtott elsősegélynél: a kitöltők 84,67%-a tudta, hogy ilyenkor lehetőség szerint az árnyékba kell húzni az illetőt és - ha eszméleténél van - vízzel kell megkínálnunk, amíg meg nem érkezik a segítség.

Megtorpanó növekedés és stagnáló tudás

A több éve ismételt kérdések közül hasonló értékek születtek az alábbi témákban: a válaszadók 80,03% tudta helyesen, hogy egy 70 kg-os ember napi ajánlott folyadékbevitele 2,1-2,8 liter. A kitöltők pedig 95,11%-a gondolta jól, hogy fejsérülés esetén a sérültet le kell fektetni, fejét felemelni, és a seb fertőtlenítése után arra sapkakötést kell készíteni. Ez ugyancsak a tavalyihoz hasonló eredmény.

Éveken át optimizmusra adott okot, hogy az újraélesztés helyes eljárására vonatkozó válaszok aránya fokozatosan emelkedett. Sajnos 2021-ben ez a tendencia megtorpant, szinte az egy évvel ezelőtti válaszarányt produkálták a kitöltők: a 2020-as 64,75% után tavaly a válaszadók 63,43%-a jelölte be a helyes eljárást.

Nagyon fontos célkitűzésünk, hogy minél több emberhez eljusson az újraélesztés helyes módja, hiszen ezzel életet menthetünk: a fejet hátra hajtva, szájból orrba vagy szájból szájba kell alkalmazni a levegőfújást és a mellkasnyomást 30:2 arányban. Akkor sem kell megijedni, ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem szeretné alkalmazni. Ugyanis a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomása ugyanúgy lehetőség egy emberi élet megmentésére.

Megosztó témakörök

Az orrvérzés csillapítása évek óta dilemma elé állítja a felmérésben részt vevőket. Több mint 2 százalékponttal esett vissza a helyesen válaszolók aránya, mindössze 45,11% tudta jól, hogy orrvérzés esetén mindkét orrcimpát befogva (hogy a vér ne tudjon távozni), a fejet enyhén előre hajtva csillapíthatjuk a vérzést. A válaszadók közel fele még mindig úgy gondolja, hogy a legjobb módszer az orrnyereg szorítása, pedig sajnos nem ez hatékony elsősegélynyújtás.

A következő kérdés, amelynél két táborra szakadt a válaszadók aránya a kullancs csípésre vonatkozott. A legfrissebb szakmai ajánlást 2020-ban pontosítottuk, és valószínű, hogy a tavalyi fordulóra még nem sikerült rögzülnie a helyes technikának. A válaszadók fele (50,52%) szerint a művelet része továbbra is, hogy a kullancsot enyhe csavaró mozdulattal emeljük ki a bőrfelszínről, de ez a módszer nem helytálló. A jó válasz tehát: a kullancs eltávolítását kullancskiszedő-csipesszel, közvetlenül a bőrfelszínen fogva, egyenes vonalban, határozottan kell végezni, és nem szabad közben a kullancsot megcsavarni.

A forrázás témakörében egy apró módosítással éltünk tavaly: a leforrázott bőrfelületet 10 perc helyett legalább 10-20 percig szükséges hideg folyó víz alá tartani. Nem valószínű, hogy ez a változtatás az oka, de sajnos itt is 2 százalékponttal csökkent a helyes válaszok aránya: a 2020-as 74,12% helyett most 71,95% lett.

Végül a megosztó témakörök között vizsgáljuk a defibrillátor pontos funkciójára vonatkozó kérdést is. Ez a kérdés második alkalommal szerepel a felmérésben, és azt látjuk, hogy a 2020-as eredményhez képest csupán minimálisan nőtt a helyes válaszok aránya a 2021-es felmérés során. Mindössze 1 százalékponttal nőtt a helyes válaszok aránya, tehát 8282 kitöltő közül 3201 válaszadó jelölte be a helyes választ: a defibrillátor egy olyan életmentő eszköz, amellyel szívritmuszavarokat tudunk megszüntetni annak érdekében, hogy a beteg szíve a sokkolást követően a normál szívritmusban működhessen tovább; használata szívmasszázzsal együtt hatásos. 2654 válaszadógondolta úgy, hogy a teljesen megállt szív újraindítható defibrillátorral – sajnos ez az állítás továbbra sem igaz. Viszont továbbra is az a legfontosabb, hogy merjük használni ezt az eszközt, hiszen a félautomata defibrillátorok megállapítják helyettünk a sokkolás szükségességét.

Úgy tűnik ugyanis, sokan nem is tudják, hogy a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatához nem szükséges szakmai hozzáértés. Laikusként is biztonsággal bevethetőek, ha életmentésről van szó!

Alapítványunk célja, hogy minél több ember számára egyértelművé tegyük, hogy hazánkban már több mint 1500 helyen vannak nyilvánosan elérhető, automata defibrillátorok (AED).

Ne parázz, sokkolj! című társadalmi edukációs kisfilmünkben Bala (Csuja Imre) a humor segítségével mutatja be, hogy egy kis talpraesettséggel bárkiből életmentő válhat, a lényeg, hogy merjünk cselekedni!

A Nagy Elsősegély Teszt 2021 részletes eredményeit innen töltheti le:                  

Köszönjük, ha támogatásával Ön is hozzájárul Alapítványunk tevékenységéhez!