Az elmúlt napokban nagyon sokan csatlakoztak „Üzenj a mentőknek!” felhívásunkhoz, amelyekben személyes történeteken keresztül nyerhettünk bepillantást a hétköznapi hősök áldozatos munkájába.

Köszönjük mindenkinek, aki megosztotta velünk a gondolatait!

A közelgő Mentők napja kiváló alkalom arra, hogy köszönetet mondjunk mindazért az odaadásért és szakértelemért, amellyel a bajtársak nap mint nap életeket mentenek.

Fejezze ki Ön is háláját! Válasszon egy képeslapot és küldje el vele támogatását az életmentőknek!

{{ ajandek }}

Mindenkinek kell egy hős az életébe – sokak számára ők a mentők.
Támogatásából azon dolgozunk, hogy a mentők olyan munkakörülmények között dolgozhassanak, ami méltó hivatásukhoz.

Segítsen Ön is abban, hogy a hősök mindig ott lehessenek, amikor a legnagyobb szükség van rájuk!

Támogassa őket havi rendszerességgel! A rendszeres támogatás kiszámítható hátteret ad számukra, ami a legnagyobb ajándék, amit adhatunk.

Rendszeres adományozó leszek

Az alábbiakban megosztjuk Önnel olvasóink legmeghatóbb történeteit:

Szia Mentő ! Több éve történt , hogy kisebbik lányomat a gyalogátkelőhelyen, zöld jelzésnél ütötte el egy autó. A vétkes mögött éppen a szolgálati helyre visszatérő Mentő haladt, aki dudált, próbált jelezni a vétkes sofőrnek, de sikertelenül.
Egyből intézkedtek, kórházba szállították gyermekemet. Szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta.
Eltelt pár év.... és egy munkahelyi elsősegély tanfolyam keretében elhangzott mint minta példa ! Kérdeztem a Mentős hölgyet, hogy hol történt ez az eset ? Kiderült, hogy mi már találkoztunk :) Köszönet a munkátokért, azért, hogy rendelkezésre álltok a nap 24 órájában!"

"A férjem régóta krónikus tüdőbeteg. Néhány éve légszomjjal ébredt. A vérnyomása sem volt rendben, 120 fölött volt a pulzusa. Mentőt hívtam. Igaz, nem lakunk messze a kórháztól, de 8 perc múlva itt voltak. Pár vizsgálat után az előzetes diagnózis: légmell. Pillanatokon belül elindultak vele a kórház felé. Olyan profik, olyan gyorsak voltak, olyan összehangoltan végezték a munkájukat, ( és még egy mosoly, pár megnyugtató szó is belefért,) hogy mi is megnyugodtunk egy kicsit. Nagyon hálásak vagyunk nekik. Köszönöm a gyors, hathatós segítséget és az emberségüket!"

"Pár évvel ezelőtt egy vasárnap reggel a férjemnek stroke-ja lett. A 112 szerencsére azonnal fogadta a hívásom, ahol a hölgy végig mellettünk maradt, bíztatott, nyugtatgatott, bátorított és folyamatosan tájékoztatott, merre tart a mentő. A mentősök mikor megérkeztek, profin, nyugodtan és bíztatóan viselkedtek, nagyon vigyáztak a férjemre. A mai napig végtelen hálával gondolok a segítségükre, a nyugalomra amit sugároztak, a hihetetlen szakértelmükre, a gyorsaságra. A munkájuknak köszönhetően egy héttel később a férjem haza jöhetett a kórházból és újra egészség, velünk van. Ez volt a mi karácsonyi ajándékunk. Köszönjük és hálásak vagyunk a mentősöknek és a 112 vonal mögötti munkatársaknak! Nélkülük elvesztünk volna."

"2025. 08. 11-én az esti órákban szívrohamot kaptam. Ennek következtében a klinikai halál állapotába kerűltem. Sikeresen újraélesztettek. Köszönöm az ajkai mentősöknek, a Hősömnek V. Lászlónak, hogy újra élhetek, gyerekeim, unokáim, és dédunokám körében."

"Kedves Mentős, Sz.János! 
Szeretném szívből megköszönni mindazt, amit értem tettél. Amikor elájultam és kiszolgáltatottnak éreztem magam, te mindig ott voltál, nyugodtan, türelemmel és emberséggel segítettél.
Ezekben a helyzetekben nem csak a szakmai tudásod számított, hanem az is, ahogyan hozzám fordultál – biztonságot és megnyugvást adtál akkor, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.
Nagyon hálás vagyok neked ezért. Soha nem fogom elfelejteni a segítségedet.
Vigyázz magadra, és köszönöm, hogy ilyen ember vagy.❤️(Kaposvári Mentőállomasra )"

"Nagymamámat a 100. születésnapja után a sebészetre vitte egy 2 fős mentő.
Apró műtétre került sor az ambulancián. Elköszöntem a mentősöktől, az orvosi szoba előtt közölte a nővérke, én kint várakozzak. Nagyi félt, nyújtotta felém a kezét, majdnem sírt. Ekkor az egyik mentős visszafordult, belépett nagyi után a kisműtő helyiségbe.
Végig mellette állt, fogta a kis "madárkezét "és biztatgatta őt.
Együtt jöttek ki, nagyi mosolyogva , a mentős pedig rám nézve azt mondta:
-Igazán bátor volt Mária néni.
Nem sírt..
Köszönöm szépen."

"Hálás vagyok a MENTŐKNEK, mert megmentették a férjem életét 3 évvel ezelőtt.

Szívritmuszavara volt, összeesett az utcán. Először az emberek segítettek,majd 2 esetkocsi is érkezett. A mentősök egy emberként küzdöttek a férjem életéért, ami szerencsére sikerült, 2 újraélesztés után. Sajnos nem tudom honnan jöttek az ŐRANGYALOk, de hálás köszönet minden mentősnek. Azóta defibrillátorral él, és jól van."

"Igaz, nem életmentés volt. Nem volt fizikailag semmi bajom, egészséges voltam. Mégis az, hogy ott voltak, nagy segítség volt. Tavaly decemberben halálközlésre érkeztek. Előbb értek házhoz, mint a rendőrök, a ház előtt várakoztak. Én a rendőröket vártam, tudtam, hogy édesanyámról fognak közölni valamit. Kérdeztük a mentősöktől, hogy miért jöttek, mondták, hogy még várják a rendőröket. Akkor már legbelül tudtam. Bemutatkoztam, mondtam nekik, hogy akkor hozzám jöttek ők is. Ha rosszul lennék, elájulnék. Kérdeztem, hogy tudnak-e valamit de nem mondhattak még semmit. Az egyik mentős elkezdett velem beszélgetni, kicsit elterelte a figyelmemet, aztán amikor megérkeztek a rendőrök, megtudtam, hogy anya meghalt. Nem sírtam. Csak álltam és azt mondogattam, hogy ‘semmi baj’. Mintha nem is én mondtam volna. Még egy órát ott maradtak. Rendkívüli empátiával támogattak ebben a nehéz helyzetben, pedig nekik sem lehetett ez könnyű. Miután megbizonyosodtak róla, hogy rendben leszek, elköszöntek, én meg megköszöntem nekik a támogatást és hogy vigyáztak rám. Mert nem csak akkor segítenek, ha baj van, hanem akkor is, ha baj lehet. Elővigyázatosan, proaktívan. Empatikusan, lelkileg is támogatva. Akkor is, ha kellemetlen. Akkor is, ha nehéz. Köszönöm."

"A mentősök napja alkalmából szeretném kifejezni őszinte tiszteletemet és hálámat az Önök munkája iránt. Ápolóként egy pszichiátriai otthonban dolgozom, és jól tudom, milyen gyakran van szükség az Önök gyors és szakszerű segítségére balesetnél vagy életmentő helyzetben. Személy szerint minden alkalommal maximális elhivatottságot, emberséget és tisztelet tapasztaltam. Munkájuk felbecsülhetetlen értékű, és valóban nagy elismerést érdelmenek. Kívánom Önöknek jó egészséget, kitartást és sok erőt a mindennapi munkájukhoz!"

"Kedves Megmentőim!
2016-bán volt egy balesetem. Nem sok mindenre emlékszem, csak egy pillanat van meg. Kb fél percre voltam magamnál: hallottam a szirénát, meg felfogtam, hogy mentőben vagyok. Megkérdeztem mi történt, és a fiatal mentős röviden elmondta hogy elütöttek. És nekik szeretném megköszönni a kedvességüket és, hogy ott voltak amikor szükségem volt ràjuk. Azóta is nagyon nagyon hálás vagyok nekik, hogy megmentették. Köszönöm. "

"Örök hálával írom le a történetemet. Szívbeteg vagyok. Egyik reggel arra ébredtem, hogy nagyon rosszul érzem magam. A klasszikus infarktus tünetek mind megvoltak.
Az unokám azonnal hívta a mentőt. Pár perc alatt kiértek. Egy olyan kedves, szakértő mentőorvos, és segítők jöttek, hogy már az felért fél gyógyulással.
Azonnali vizsgálatok, nyugtató szavak. Mint kiderült, nem volt infarktus, de látszott valami, ezért infúziót kaptam, és bevittek a kórházba. A történetem jó véget ért. De soha nem felejtem el a mentősök segítségét. Azóta rendszeresen adományozok a mentők alapítványának. Csak kisebb összeget, mivel nyugdíjas vagyok. De teszem ezt azért, hogy még sok ember kapjon olyan ellátást mint én kaptam. Őszinte szívvel köszönöm."

"Ápolónő vagyok, hajnalban, nagyon fáradtan fogadtunk beteget, akit OMSZ hozott. Ők is elcsigázva, fáradtan. Egymásra néztünk, fáradt arcukat látva, míg az orvost vártuk egy gyors kávét ittunk. Nevettünk. Jobb lett a kedvünk. Jobb lett a hajnali műszak. 
Hálás voltam neki, azt gondolom ők is nekem, mert egymásnak adtunk erőt!! Egy célért harcolunk, küzdünk! Ez a mi hivatásunk!"

"Fiam sokáig nem volt hajlandó kerékpárra ülni. Nem és nem. Azonban az első középiskolai napon mégis rászánta magát és súlyos balesetet szenvedett Budakeszi nagy lejtőjén.
A mentősöket azonnal hívta egy éppen ott haladó autós, és engem is felhívott, hogy 'anyuka ne ijedjen meg...." Amikor a mentősök megérkeztek, szintén felhívtak: fia nincs veszélyben, kicsit félrebeszél....
Azóta nagyon hálás vagyok és ha mentőt látok, mindjárt eszembe jut az eset, és örök hálám az autós úrnak is.
Itt jegyzem meg, hogy az 1%-om azóta nekik jár."