Még mindig gondunk van az újraélesztéssel, és valójában azt sem tudjuk, mi a teendő, ha valaki elájul mellettünk a tűző napon – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2015-ös Nagy Elsősegély Tesztjéből. A felmérés immár harmadik évben vizsgálja, hogy vészhelyzetekben tudjuk-e, mi a teendő. Az eredmények még mindig elég vegyesek, de lassú javulás már látható.

„Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány immár harmadik évben végez felmérést a lakosság körében, hogy megvizsgálja, gyakori vészhelyzetekben tudjuk-e, mi a teendő. „Különböző helyzetek esetén nagy eltérések mutatkoznak – egyes vészhelyzetekben úgy tűnik, tájékozottak vagyunk a teendőket illetően, ám sajnos sok esetben még mindig rosszul tudnánk csak segíteni”

– mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke.  Az Alapítvány az egyes kérdésekre adott válaszok részletes értékelése mellett „össztájékozottságot” is vizsgált, ezért tavaly létrehozta az Elsősegély Tájékozottsági Indexet, amely az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosából mutatja meg, hogy egy 10-es skálán milyen eredményt értek el a megkérdezettek.

2013-ra visszamenőleg ez az érték a skálán 6,8 pont, 2014-ben 7 pont, 2015-ben pedig 7,1 pont lett, ami javulást mutat, ám fontos hangsúlyozni, hogy több helyen mégis nagy hiányosságok láthatóak.

Helyzetek, amiket jól tudunk kezelni

A megkérdezettek több mint háromnegyede (78,73%) jól tudja, hogy az agyrázkódás tünete a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés. A válaszadók több mint 16%-a szerint viszont a fülzúgás, beszédzavar és szédülés a „jel”, ám az első kettő nem tünete az agyrázkódásnak.

Ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe, több mint 67% tudná, hogy mi a teendő: mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, ezt követően pedig azonnal szakorvoshoz kell fordulni, és nem csukott szemmel feküdni és orvost hívni, vagy kimosni a szilánkot a szemből és orvost hívni, esetleg kézzel eltávolítani a szilánkot és orvost hívni…

Az előző két évhez hasonlóan az egyik legmagasabb helyes válaszadási arány (idén közel 98%) arra a kérdésre érkezett, hogy mi a teendő, ha nagyon magas láza van gyermekünknek. A legtöbben tehát jól tudták, hogy gyerekeknek való lázcsillapító, hideg borogatás vagy hűtőfürdő a megfelelő reakció. Szintén úgy tűnik, hogy köztudott, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel: a 2-2,5 literre közel 96% voksolt. A csuklóvágás is olyan eset, amelynél nincs nagy tanácstalanság: 87,74% jól tudja, hogy le kell fektetni a sérültet, megemelni a karját, és a vérzésre kötést tenni. Amire még figyeljünk: nyomókötést alkalmazzunk, ne szorítsuk el a végtagot, illetve azt a szív magassága fölé emeljük! Közel 74% szintén jól tudja, hogy ha leforrázzuk a kezünket, azonnal hideg folyó víz alá kell tartani. Sokan azonban hideg borogatásban gondolkoznak, ez azért nem célszerű, mert az anyag könnyen beleragadhat a sebbe.

Helyzetek, amiket nem tudunk jól kezelni

A problémás esetek közé tartozik még mindig a magas vérnyomás, hiszen bár némi javulással az előző évhez képest már 59,13% tudja, hogy a 140/90-es szám is magas értéknek számít, még mindig sokan a 150/100-as értéket tekintik az alsó határnak. Bár elsőre nem tűnik nagynak a különbség, a valóságban mégis sokat számít.  Az elmúlt kánikulákkal teli időszakban sajnos gyakori volt a tűző napon történő ájulás. A teszt kitöltőinek sajnos még mindig csak közel 28%-a tudja, hogy amellett, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, valahogy hűteni is kell a testet.

Újraélesztés – a „mumus”

A tavalyi évben az újraélesztésnél történt az egyetlen nagyobb ugrás a két évvel ezelőtti adathoz képest. Míg 2013-ban a válaszadók közel 42%-a tudta csak, hogy ilyenkor a teendő a fej hátrahajtása és szájból orrba vagy szájból szájba levegőfújás, mellkasnyomás 30:2 arányban, addig 2014-ben ez az arány 53,41%-ra nőtt.  Idén ez az arány minimálisan csökkent, 52,19%-ra, nagy különbség tehát nincs, azonban még mindig sokan más arányokkal mentenének életet, ami azonban nem vezet eredményre, és a bajbajutott életébe kerülhet.

Úgy tűnik, hogy itt még sajnos hiányosság van. Éppen ezért indítottunk el év elején egy társadalmi tudatformáló kampányt, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem is szeretné alkalmazni, a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomásával ugyanúgy menthet életet. A megfelelő ütemben és erővel végzett mellkaskompresszió elfogadott módszere annak, hogy a szakképzett (eszközös lélegeztetésre is képes) segítség megérkezéséig életben tartsunk egy embert. Sokan attól is félnek, hogy ha esetleg túl erősen történik a mellkas nyomása, valami bajt okoznak, de egy törött borda kevésbé számít, ha az ember életéről van szó

– mondja dr. Czakler Éva.

A nem reprezentatív online kutatás 2015 áprilisában készült 1009 fős mintán a Survey Monkey rendszerének használatával. A válaszadók 20,9%-a férfi, 79,1% -a nő volt, 6,97% 18 év alatti, 25,37% 19-30 év közötti, 29,15% 31-45 közötti, 21,29% 46-60 közötti, 17,21% 61 év fölötti.