Az eszméletvesztésnek számtalan oka lehet: keringési rendszer betegsége (vérnyomás-csökkenés, ritmuszavar), anyagcsere probléma (vércukorszint-csökkenés), traumás sérülések (belső vérzés) vagy valamilyen idegrendszeri betegség, mérgezések stb. Fontos, hogy a laikus elsősegélynyújtónak nem feladata a diagnózis felállítása, mert ehhez nincs kellő ismerete, s nem állnak rendelkezésére megfelelő vizsgálati lehetőségek. Nem a pontos kiváltó ok, hanem az állapot szerint kell a megfelelő beavatkozásokat elvégeznie, valamennyi eszméletlen beteget/sérültet azonos séma szerint látunk el.

Eszméletlen sérült ellátása

Előfordulhat, hogy úgy találunk egy betegre, hogy már eszméletlenül fekszik, vagy jelenlétünkben alakul ki az eszméletvesztés. Ilyenkor a sérültnek hiányoznak a létfontosságú reflexei (nyelési, köhögési stb.), így bármely szájüregben lévő idegen anyag félrenyelése miatt fulladásveszélynek van kitéve. Ilyen idegen anyag lehet: nyál, hányadék, vér, ételmaradék, kimozdult műfogsor stb. A nyelv ugyanakkor elveszíti izomtónusát, s hátra csúszva elzárhatja a légutakat.

Mit tegyünk?

Szólítsuk meg a beteget, kiáltsunk rá, majd határozottan rázzuk meg. Eszméletlen beteg tehát a különböző ingerekre nem reagál, mozdulatlan marad. Felismerésekor azonnal hívjunk mentőt, majd folytassuk a vizsgálatot:

A beteg fejét óvatosan szegjük hátra, helyezzük fülünket az orra elé, hallgassuk, érezzük a kiáramló levegőt, valamint figyeljük a mellkas mozgását. Ha légzése van, a légutakat továbbra is biztosítanunk kell, mert a fulladásveszély miatt leállhat a légzés.

Ha a beteg hatékonyan lélegzik, köhög, nyel vagy végtagjait mozgatja, akkor a keringése még fennáll. Ezek hiányában viszont keringésleállás történik.

forrás: www.hazipatika.com

Tájékoztatás: A honlapon megjelenő anyagok általános tájékoztatásnak minősülnek. Laikusok számára megfogalmazott információk, melyek nem tekinthetők szakmai protokollnak, illetve terápiás ajánlásnak.