Közel 2600-an tették próbára idén tudásukat az ötödik alkalommal meghirdetett és nyereményjátékkal egybekötött Szép Mentés! teszten. Országos kérdőívünk célja, hogy növeljük a lakosság mentéssel kapcsolatos ismereteit, hogy baleset vagy rosszullét esetén a lehető leghamarabb célba érjen a segítség.
Lássuk, milyen eredménnyel vizsgázott a lakosság 2026-ban!
Nyugvóponton a MeTi
A Mentésügyi Tájékozottsági Index, vagyis a MeTi az összes teljesítményt összefoglaló mutatóval értékeli a teszt eredményét. Idén a 10 kérdésből a kitöltők átlagosan 8,8 kérdésre válaszoltak helyesen Alapítványunk nem reprezentatív felmérésén. Így 2026-ban a Mentésügyi Tájékozottsági Index, vagyis a MeTI értéke 8,8 lett.
Segélyhívásból jeles!
Jó hír, hogy továbbra is biztos kézzel tárcsáznánk a mentőket, sőt! Idén mindössze 43-an nyilatkoztak úgy, hogy a rendőrséget, azaz a 107-es hívószámot tárcsáznák baj esetén. A kitöltők 98%-a pedig helyesen a 112-es segélyhívószámot ütné be a telefonjába.
Az elmúlt évhez közel hasonlóan a kitöltők 97%-a tudta helyesen, hogy mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül hívhat mentőt Magyarországon. Nincs tehát sem nagykorúsághoz, sem egészségbiztosításhoz kötve a telefonos segítségkérés.
A valótlan bejelentések viszontbüntetést vonnak maguk után, ezt 10 emberből átlagosan 8 tudta is, és reméljük, hogy az életmentő vonalat ennek megfelelően használják továbbra is. Az ilyen jellegű bejelentések ugyanis szabálysértésnek minősülnek. Meglepő ugyanakkor, hogy 68 válaszadó szerint semmilyen következménye sincs ezeknek a hívásoknak, mondván, tévedni emberi dolog. Jó, ha tudjuk: egy szükségtelen, valótlan bejelentés valakinek akár az életébe kerülhet, tehát csakis indokolt esetben hívjuk a 112-őt.
A felmérésben immár harmadszor szerepelt a kérdés: Milyen esetekben indokolt hívni a mentőt? Örömteli, hogy a helyes válaszok aránya 4 százalékponttal javult a korábbi évhez képest. Idén már a kitöltők 87%-a jelölte be a jó választ: életveszély, vagy annak gyanúja esetén; súlyos sérülés (csonttörés, mérgezés, égési sérülés esetén); megindult és előrehaladott szülés esetén. Mindössze 41 válaszadó vélte úgy, hogy bármilyen baj esetén lehet mentőt hívni, mondván, jobb félni, mint megijedni.
Mégis, mit tegyünk, amíg kiér a mentő?
Először is maradjunk vonalban a mentésirányítóval, és mondjuk el a legfontosabb információkat: hol és milyen esemény történt, hány sérült van és mit lehet tudni az állapotukról, valamint saját nevünket és telefonszámunkat se felejtsük el megadni bemutatkozáskor.
A tavalyi eredményhez képest idén sajnos kevesebben tudták volna ilyen pontosan elmagyarázni a segítségnyújtáshoz alapvető információkat az operátornak, de még mindig csupán pár tucatnyi ember bizonytalanodna el ilyen helyzetben.
„Laikusként kötelesek vagyunk hívni a mentőket és megkezdeni az elsősegélynyújtást?” – fontos kérdés, amely sajnos még mindig sokakat elbizonytalanít. A kitöltők 13%-a úgy véli, hogy egészségügyi szakképzettség hiányában nem kötelessége megkezdeni az elsősegélynyújtást. Sokan inkább arra várnának, hogy majd valaki más, hozzáértőbb személy cselekszik helyettük – miközben ezzel értékes perceket veszíthetnek. A laikus segítségnyújtás életet menthet, ráadásul nem vagyunk egyedül: a mentésirányító telefonon, lépésről lépésre segít abban, mit és hogyan tegyünk.
Idén is kíváncsiak voltunk, hányan emlékeznek arra, szabad-e a földön fekvő sérültet mozgatni. 10-ből ezúttal minden 6. ember gondolta helyesen, hogy csak indokolt esetben szabad mozgatni a földön fekvő sérültet, például ha veszélyzónában, mint egy forgalmas úton találjuk őt. Érdekesség, hogy közel 800 kitöltő továbbra is tévesen úgy véli, hogy semmilyen esetben nem szabad mozgatni a sérültet, hiszen nem tudhatjuk, milyen belső vagy gerinc sérülései lehetnek.
Elméletben felkészültek vagyunk arra is, hogyan álljunk helyt a mentők kiérkezéséig: még mindig 95%-ban helyesen jelölték meg a kitöltők, hogy mielőtt kiérnek bajtársaink, vonalban kell maradni a mentésirányítóval, instrukciói alapján folytatni kell az elsősegélynyújtást; értesíteni kell a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik ( amennyiben lehetséges), biztosítani kell azt is, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése.
Bízunk benne, hogy éles helyzetben is magabiztosan tudjuk majd alkalmazni ezeket az ismereteket.
Hogyan adjunk utat a segítségnek?
Jó hír, hogy egyre kevésbé bizonytalanítja el a kitöltőket a kérdés, vajon autóvezetés közben hogyan kell elsőbbséget adni a szirénázó mentőautónak? Nos, a válaszadók aránya a tavalyihoz hasonlóan alakult: 10-ből 8 válaszadó tudta helyesen, hogy az út jobb oldalára kell húzódni, autópályán a belső sávban az út bal oldalára, három vagy több sávos úton pedig törekedni kell annak a sávnak a szabadon hagyására, ahol a mentőautó halad. Sokan még mindig úgy vélik – tévesen - hogy minden esetben az út jobb oldalára szükséges húzódni, a mentőautó számítani fog rá, hogy a bal oldali sávot hagyják szabadon az autósok.
A közlekedési ismeretek terén tehát van még hova fejlődni, ezért fontos a megfelelő tudás átadása a lakosság számára.
Az előző évhez viszonyítva javulást értünk el kérdőívünk utolsó témájában, már 10-ből 9 kitöltő tudta helyesen az Országos Mentőszolgálat hivatalos életmentő alkalmazásának a nevét. Az ÉletMentő App jó szolgálatot tehet telefonunkon: a készülék GPS adatai alapján beméri a segélyhívő tartózkodási helyét, így akkor is célba ér a segítség, ha például az erdőben kerülünk egészségügyi vészhelyzetbe.
Köszönjük mindenkinek, aki időt szánt a teszt kitöltésére! Az eredmények fontos támpontot biztosítanak nekünk, hogy milyen kérdésekben segítsük a lakosságot a legfontosabb életmentő ismeretek elsajátításában.
A kérdéseket és a helyes válaszokat most mindenki megtekintheti, ezzel is frissen tartva mentési tudását.
1. Milyen számon hívhatjuk a mentőket Magyarországon?
A) 911
B) 112
C) 107
2. Ki és mikor jogosult mentőt hívni?
A) Mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül – hívhat mentőt Magyarország területén.
B) Mentés szükségessége esetén bárki, aki egészségbiztosítással rendelkezik, hívhat mentőt Magyarország területén.
C) Mentés szükségessége esetén minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár hívhat mentőt Magyarország területén.
3. Milyen esetekben indokolt a mentők hívása?
A) Már hőemelkedés, láz, ficam, rándulás esetén is indokolt a mentő hívása.
B)A mentő hívása bármilyen esetben indokolt lehet. Jobb félni, mint megijedni.
C) Életveszély, vagy annak gyanúja esetén; súlyos sérülés (csonttörés, mérgezés, égési sérülés esetén); megindult és előrehaladott szülés esetén.
4. Mi történik, ha valaki szándékosan indokolatlanul hívja a segélyhívószámot és valótlan bejelentést tesz?
A) A valótlan bejelentés azonnali rendvédelmi intézkedést von maga után a hívást indító telefon helymeghatározása alapján.
B) A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés is szabálysértésnek minősül és pénzbírság megfizetését vonhatja maga után
C) Az ilyen hívásoknak nincsen következménye, tévedni emberi dolog, a segélyhívó számok minden esetben hívhatók.
5. Laikusként kötelesek vagyunk hívni a mentőket és megkezdeni az elsősegélynyújtást?
A) A mentők hívása és az elsősegélynyújtás is állampolgári kötelességünk.
B) A mentők hívása állampolgári kötelességünk, az elsősegélynyújtást laikusként azonban nem vagyunk kötelesek megkezdeni, hiszen általában mások is vannak az eset helyszínén. Ilyenkor bízhatunk benne, hogy van valaki a tömegben, aki jobban ért hozzá. Az a biztos, ha ilyenkor kivárunk, nehogy kárt okozzunk.
C)Nem, nem vagyunk kötelesek, hiszen nem tudjuk megállapítani, hogy az eset, sérülés mentő hívását indokolja, vagy sem, és az elsősegélynyújtást sem tudjuk megkezdeni ugyanezekből az okokból.
6. Mit tanácsos mindenképpen elmondani a mentő hívásakor?
A) A beteg/sérült nevét, nemét, korát, milyen esemény történt
B)Fontos, hogy ne tartsuk sokáig a vonalat, ezért csak adjuk meg a címet, hogy gyorsan kiérhessenek a mentők.
C) Hol és milyen esemény történt, hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, bejelentő nevét és telefonszámát.
7. Szabad-e a földön fekvő sérültet mozgatni?
A) Alapesetben nem szabad mozgatni sérültet, csak abban az esetben, ha veszélyzónában van, például egy forgalmas úton találunk rá, és ki kell hozni onnan.
B)Nem, földön fekvő sérültet semmilyen esetben nem szabad mozgatni, nem tudhatjuk, milyen belső vagy gerinc sérülései lehetnek.
C) Igen, szabad, hiszen sokszor csak így tudjuk megállapítani, pontosan milyen sérülései vannak.
8. Mi a teendő, amíg megérkezik a mentő?
A) Ne foglaljuk, bontsuk a vonalat a mentésirányítóval, majd folytassuk az elsősegélynyújtást; lehetőleg ne mozgassuk a sérültet (csak veszély esetén); értesítsük a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik és amennyiben tudjuk, biztosítsuk, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése.
B) Maradjunk vonalban a mentésirányítóval, instrukciói alapján folytassuk az elsősegélynyújtást; lehetőleg ne mozgassuk a sérültet (csak veszély esetén); értesítsük a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik és amennyiben tudjuk, biztosítsuk, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése.
C) Maradjunk vonalban a mentésirányítóval és mozgassuk arrébb a beteget biztonságos, jól megközelíthető területre és addig ne avatkozzunk be, amíg megérkezik a mentő!
9. Autóvezetés közben hogyan adj elsőbbséget a mentőautónak?
A) Minden esetben az út jobb oldalára szükséges húzódni, a mentőautó számítani fog rá, hogy a bal oldali sávot hagyják szabadon az autósok
B)Azonnal fékezni szükséges és meg kell állni ott, ahol éppen vagyunk, hogy ki tudjon kerülni a mentőautó.
C)Az út jobb oldalára kell húzódni, autópályán a belső sávban az út bal oldalára, három vagy több sávos úton pedig törekedni kell annak a sávnak a szabadon hagyására, ahol a mentőautó halad.
10. Mi a neve az Országos Mentőszolgálat hivatalos életmentő alkalmazásának?
A) 112App
B) ÉletMentő App
C) MaradjOtthon App
