A hirtelen szívhalál világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik. Nyilvános helyen csak laikusok segítségére számíthat, aki holtan esik össze. Ilyenkor az első 3-4 perc kritikus ugyanis a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben.
A hazai kutatást a Journal of The American College of Cardiology-ban megjelent tanulmány inspirálta, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy míg a közterületen szívrohamot szenvedett férfiaknak 80%-a kap segítséget (kezdi meg valaki az újraélesztésüket), addig ugyanez az arány a nők esetében csupán 60%. Bár a két nem között a tünetek különbözők lehetnek, azonban a felismerés hiánya nem lehet az elmaradt segítségnyújtás oka. Hiszen, ha valaki eszméletlenül esik össze az utcán, még nem tudhatjuk, mi áll a háttérben, viszont kötelességünk lenne segítségére sietni. Miért segítünk mégis kisebb eséllyel, ha egy nőről van szó?
Inkább elkerüljük az „illetlen viselkedést”
Egy másik, a témában folytatott svéd reprezentatív kutatás szerint a megkérdezett férfiak 22%-a kellemetlennek érezné, ha egy nőt kellene újraélesztenie. Szintén ebben a kutatásban megkérdezett nők és férfiak 54%-a nyilatkozott úgy, hogy azért nem kezdené meg az újraélesztést egy nőn, mert attól tartana, hogy illetlen viselkedéssel vádolnak meg.
A kutatás szerint az emberek több mint fele tehát inkább hagyna meghalni egy földön fekvő, eszméletlen nőt, minthogy azt kockáztassa: illetlen viselkedéssel vádolják meg, hogy hozzáért.
Az OMSZA 2024-es, 3000 fő megkérdezésén alapuló nem reprezentatív kutatásában azok a válaszadók, akik azt jelölték meg, hogy nem mernének újraéleszteni egy nőt, az alábbiakkal indokolták válaszukat (több választ is megjelölhettek):
- 4-ből 3-an, a résztvevők több mint 75%-a nyilatkozott úgy, hogy félnének tőle, hogy csak ártani tudnának, segíteni már nem,
- 4-ből 1-en jelölték meg azt a választ, hogy nem tudnák, hogyan és hol nyomják a nő nemű bajbajutott mellkasát,
- a válaszadók 14%-a tartana attól, hogy illetlen viselkedéssel vádolnák meg,
- 10,4%-uk jelölte meg válaszul, hogy félne kényes testrészhez, például egy női mellhez nyúlni újraélesztés közben - jóval kevesebben, mint a svéd felmérés során.
Az emberek tehát még mindig elsősorban attól tartanak, hogy laikusként csak ártani tudnak, ha megkezdik az újraélesztést, legyen szó akár nőről, akár férfiról. Abban az esetben viszont, ha nőt volna szükséges újraéleszteniük, itthon és külföldön is hasonló okokból marad el a segítségnyújtás, mégha különböző mértékben is.
FÉRFIAK ÉS NŐK SZEREPE A KAMPÁNYOKBAN
Az OMSZA kutatásában résztvevők több mint fele meg van róla győződve, hogy a Magyarországon vezető haláloknak számító hirtelen szívhalál a férfiak „betegsége”. Ezt a nézetet erősíti, hogy legyen szó akár külföldi, akár hazai kampányokról, azokban általában férfiakat élesztenek újra.
/"Ennek az embernek az életét megmentette valaki, aki tudott újraéleszteni"/
Az oktatóvideókban, vagy az élő oktatásokon is jobb esetben nemsemleges, de többségében férfi mellkasú ambubabát használnak a mellkasnyomások bemutatásához.
/A Resuscitation Council UK kampánya a Sex Education c. sorozat egyik szereplőjével, Connor Swindells-szel/
Ezt támasztotta alá kutatásunk is, hiszen
a megkérdezettek 89,8%-a nyilatkozott úgy, hogy a kampányokban, oktató videókban emlékei szerint férfi beteget élesztettek újra.
Mivel ez a jelenség általánosnak mondható - az egyébként a legjobb szándékkal készülő - társadalmi edukációs kampányokban, a nézők azt gondolhatják: ha újra kell éleszteniük valakit, az valószínűleg egy férfi lesz.
NEMEK KÖZTI Egyenlőség a HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁKBAN
Pedig a hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti, csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban (30-40 év között) megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés.
A tünetek azonban nemek szerint eltérőek lehetnek:
A férfiaknál az esetek nagy százalékában egy nagyon erős, megsemmisítő mellkasi fájdalom jellemző, ami bal karba, nyakba, hátba sugárzik ki. A nőknél pedig nagyon sokszor csak egy nagyon nagyfokú fáradtság, egy általános mellkasi fájdalom, hátba sugárzó fájdalom, verejtékezés az, ami jellemző.
– ismerteti dr. Czakler Éva, az OMSZA kuratóriumának alelnöke.
TARTS ÉLETBEN MINDENKIT!
Az OMSZA 2015-ben a Tartsd életben! Újraélesztés egyszerűen és gyorsan című edukációs kisfilmjében Baláék (Csuja Imre) egy országot tanítottak meg arra, hogy csak a mellkas nyomásával, szájból-szájba lélegeztetés nélkül is bárki lehet laikus életmentő. A filmben Csuja Imre színművésztársán, Pindroch Csabán mutatta be az újraélesztés egyszerű, csak mellkasnyomással végzett módját. Többmilliós nézettsége mellett 10, igazolhatóan a kisfilmnek köszönhető sikeres újraélesztés is bizonyítja az akkori kampány hatékonyságát.
2024-ben Alapítványunk most azért szeretne tenni, hogy az újraélesztésben is legyen meg az esélyegyenlőség. A hamarosan megjelenő, Nemzetközi Nőnapra időzített, nem csak a nőkért és nem csak a férfiaknak szóló kampányunkkal változatlan az üzenet: merjünk cselekedni laikusként, amikor egy emberi élet megmentése a tét – legyen szó akár férfiról, akár nőről.
Felhasznált források: Journal of The American College of Cardiology, HVG.hu
