Közel 5 ezren tették próbára idén tudásukat az ötödik alkalommal meghirdetett és nyereményjátékkal egybekötött Szép Mentés! teszten.A Mentőalapítvány és a BioTechUSA közös kampányában ezúttal a két szervezet nagykövete, Csuja Imre és Nyári Dia buzdított mindenkit arra, hogy tesztelje mentésismereti tudását. A kérdéssor megújult, a célunk a régi: növeljük a lakosság ismereteit, hogy baj esetén magabiztosan segíthessük a mentők munkáját.
Lássuk, milyen eredménnyel vizsgázott a lakosság 2024-ben!
Minimális növekedés a MeTi értékében
A Mentésügyi Tájékozottsági Index, vagyis MeTi a felmérés eredményei alapján létrejött, az összes kérdésre adott helyes választ magában foglaló mutatószám, amellyel a lakosság felkészültségét értékeljük. Nem reprezentatív kutatásunk során a 11 kérdésből a kitöltők átlagosan 9,6 kérdésre válaszoltak helyesen, tehát 88%-ban találták el a jó válaszokat. Így 2024-ben a Mentésügyi Tájékozottsági Index értéke 8,8 lett.
Ezt az eredményt értékelhetjük úgy, hogy az emberek jellemzően továbbra is jól tájékozottak a mentéssel kapcsolatos kérdésekben, ami örömteli. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy még mindig vannak olyan területek, melyek pontosításra szorulnak.
Mikor, miért és hogyan hívjunk, ha megtörténik a baj?
Jó hír, hogy továbbra is biztos kézzel tárcsáznánk a mentőket, sőt! Idén minimálisan ugyan, de nőtt azok aránya, akik helyesen a 112 segélyhívószámot tárcsáznák. Mindössze 125-en nyilatkoztak úgy, hogy a rendőrséget, azaz a 107-es hívószámot tárcsáznák baj esetén.
Magabiztosan jelölték be a helyes választ a résztvevők akkor is, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy Ki és mikor jogosult mentőt hívni? A kérdéssel az volt a célunk, hogy eloszlassuk az esetleges bizonytalanságot: állampolgárságtól, egészségbiztosítási jogviszonytól és kortól függetlenül bárki jogosult mentőt hívni Magyarország területén.
A felmérésben először kérdeztünk rá arra, hogy milyen esetekben indokolt hívni a mentőt. Jól tettük, ugyanis sokan bizonytalanok voltak a válaszadást illetően. 15% bármilyen baj esetén hívná a mentőt, mondván, jobb félni, mint megijedni, és érdekes, hogy 75 válaszadó már hőemelkedés vagy ficam esetén is tárcsázná a 112-t. A helyes választ 83% találta el: életveszély, vagy annak gyanúja esetén; súlyos sérülés (csonttörés, mérgezés, égési sérülés esetén); megindult és előrehaladott szülés esetén.
A valótlan bejelentések büntetést vonnak maguk után, ezt 10 emberből 8 tudta is, és reméljük, hogy az életmentő vonalat ennek megfelelően használják továbbra is. Az ilyen jellegű bejelentések ugyanis szabálysértésnek minősülnek. Meglepő ugyanakkor, hogy közel 700 válaszadó szerint a valótlan bejelentőt telefonszám alapján azonnal felkeresi a rendőrség. Természetesen ez nem igaz, de fontos, hogy csakis indokolt esetben hívjuk a 112-őt.
Úton a segítség - mit tegyek, amíg kiérnek a mentők?
Bíztató, hogy 3 százalékponttal (97,5%) nőtt a helyes válaszadók száma akkor, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy a 112-es segélyhívó szám hívásakor miről szükséges tájékoztatni a mentőket: ilyen esetben mondjuk el, hogy hol és milyen esemény történt, hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, valamint adjuk meg a bejelentő nevét és telefonszámát is. A gyors és hatékony segítségnyújtáshoz alapvető fontosságúak ezek az információk.
Laikusként kötelesek vagyunk hívni a mentőket és megkezdeni az elsősegélynyújtást? - fontos kérdés, ami dilemma elé állította a kitöltőket. A vártnál kevesebben nyilatkoztak idén úgy, hogy egészségügyi szakképzettség hiányában is mernének segíteni. Közel 1000 válaszadó sajnos úgy érzi, az elsősegélynyújtást laikusként nem köteles megkezdeni. Elég, ha bízik abban, hogy majd más, aki jobban ért hozzá, cselekszik helyette, így biztosan nem okoz kárt. Sajnos ezzel a hozzáállással értékes perceket veszíthetünk, ami akár a sérült életébe is kerülhet. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a laikus segítségnyújtás életet menthet, a vonalban pedig a mentésirányító segíteni fog instrukcióival.
Ezzel együtt a válaszadók döntő többsége, több mint 95%-a jól tudta, hogy a mentő kiérkezéséig hogyan tudja segíteni az életmentést: ilyenkor maradjunk vonalban a mentésirányítóval, az instrukciói alapján pedig folytassuk az elsősegélynyújtást; lehetőleg ne mozgassuk a sérültet; értesítsük a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik és amennyiben tudjuk, biztosítsuk, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése.
A sérültek mozgatására ezúttal külön kérdésben tértünk ki. 10-ből minden 4. ember még abban a tévhitben él, hogy a földön fekvő sérültet semmilyen esetben nem szabad mozgatni, hiszen nem tudhatjuk, milyen belső vagy gerinc sérülései lehetnek. A válasz első fele alapvetés, ám jó, ha tudjuk: abban az esetben szabad egy sérültet mozgatni, ha veszélyzónában van, például egy forgalmas úton találunk rá, és ki kell hozni onnan.
Gombnyomásra érkezik a segítség
Idén is kíváncsiak voltunk, hányan ismerik az OMSZ ingyenesen letölthető és használható Életmentő applikációját, amellyel könnyen elérhető a Mentőszolgálat olyan helyezetekben, amikor leginkább szükségünk van a segítségükre. A készülék GPS adatai alapján beméri a segélyhívő tartózkodási helyét, így akkor is célba ér a segítség, ha például az erdőben kerülünk egészségügyi vészhelyzetbe.
Nagyot ugrott a helyes válaszadók aránya, a tavalyihoz képest majdnem 10 %-kal többen jelölték be a jó elnevezést.
Újraélesztés defibrillátorral – laikusként is sokkolhatunk?
A tavalyi felmérésben arra kerestük a választ, hogy vajon hányan ismerik a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatát. Idén némiképp egyszerűsödött a megközelítés, hiszen arra voltunk kíváncsiak, vészhelyzet esetén kik használhatják ezeket a készülékeket.
Bizonyára sokan emlékeznek a Ne parázz, sokkolj! című 2020-ban indította útjára indított edukációs kampányunkra, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a nyilvánosan elérhető defibrillátorokat laikusként is bátran használhatjuk. Az idei kutatás eredményei alapján szerencsére sokaknak eszébe jutott a helyes megoldás. 10-ből 9 ember tisztában van vele, hogy ezek a félautomata vagy automata készülékek úgy lettek kialakítva, hogy a laikusok is tudják őket használni, hiszen a gép ítéli meg, hogy szükséges-e sokk leadása, nem az ember.
„Fontos, hogy merjünk cselekedni, amikor megtörténik a baj, hiszen az első 3-5 perc a legkritikusabb hirtelen szívhalál esetén, és ilyenkor az esetek döntő többségében csak egy laikusra számíthat a bajbajutott. Percenként tíz százalékkal csökken a túlélés esélye, ezért nem érdemes tétlenkedni. Defibrillátor használatával pedig többszörösére növelhetjük ezt az esélyt, ezért ilyen szituációban azonnal kérjünk meg valakit a közelünkben, hogy menjen és keressen nyilvános defibrillátort.” – tájékoztatott dr. Czakler Éva.
Mentőautó elengedése – egyre magabiztosabb a tudás
Újabb kritikus kérdés, ami a korábbi Szép Mentés! felmérésekben sorra elbizonytalanította a résztvevőket. Jó hír, hogy ezúttal minden eddiginél jobban vizsgáztak: mintegy 12%-kal többen jelölték be a helyes választ arra a kérdésre, hogy autóvezetés közben hogyan kell elsőbbséget adni a mentőautónak. Eszerint az út jobb oldalára kell húzódni, autópályán a belső sávban az út bal oldalára, három vagy több sávos úton pedig törekedni kell annak a sávnak a szabadon hagyására, ahol a mentőautó halad.
Köszönjük mindenkinek, aki időt szánt a teszt kitöltésére! Az eredmények fontos támpontot biztosítanak nekünk, hogy milyen kérdésekben segítsük a lakosságot a legfontosabb életmentő ismeretek elsajátításában.
1. Milyen számon hívhatjuk a mentőket Magyarországon?
A) 112
B) 911
C) 107
2. Ki és mikor jogosult mentőt hívni?
A) Mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül – hívhat mentőt Magyarország területén.
B) Mentés szükségessége esetén bárki, aki egészségbiztosítással rendelkezik, hívhat mentőt Magyarország területén.
C) Mentés szükségessége esetén minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár hívhat mentőt Magyarország területén.
3. Milyen esetekben indokolt a mentő hívása?
A) Már hőemelkedés, láz, ficam, rándulás esetén is indokolt a mentő hívása.
B) Életveszély, vagy annak gyanúja esetén; súlyos sérülés (csonttörés, mérgezés, égési sérülés esetén); megindult és előrehaladott szülés esetén.
C) A mentő hívása bármilyen esetben indokolt lehet. Jobb félni, mint megijedni
4. Mi történik, ha valaki szándékosan indokolatlanul hívja a segélyhívószámot és valótlan bejelentést tesz?
A) A valótlan bejelentés azonnali rendvédelmi intézkedést von maga után
B) A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés is szabálysértésnek minősül és pénzbírság megfizetését vonhatja maga után
C) Az ilyen hívásoknak nincsen következménye, tévedni emberi dolog, a segélyhívó számok minden esetben hívhatók
5. Laikusként kötelesek vagyunk hívni a mentőket és megkezdeni az elsősegélynyújtást?
A) Nem, nem vagyunk kötelesek, hiszen nem tudjuk megállapítani, hogy az eset, sérülés mentő hívását indokolja, vagy sem, és az elsősegélynyújtást sem tudjuk megkezdeni ugyanezekből az okokból.
B) A mentők hívása állampolgári kötelességünk, az elsősegélynyújtást laikusként azonban nem vagyunk kötelesek megkezdeni, hiszen általában mások is vannak az eset helyszínén. Ilyenkor bízhatunk benne, hogy van valaki a tömegben, aki jobban ért hozzá. Az a biztos, ha ilyenkor kivárunk, nehogy kárt okozzunk.
C) A mentők hívása és az elsősegélynyújtás is állampolgárikötelességünk.
6. Mit tanácsos mindenképpen elmondani a mentő hívásakor?
A) A beteg/sérült nevét, nemét, korát, milyen esemény történt
B) Hol és milyen esemény történt, hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, bejelentő nevét és telefonszámát
C) Fontos, hogy ne tartsuk sokáig a vonalat, ezért csak adjuk meg a címet, hogy gyorsan kiérhessenek a mentők
7. Szabad-e a földön fekvő sérültet mozgatni?
A) Nem, földön fekvő sérültet semmilyen esetben nem szabad mozgatni, nem tudhatjuk, milyen belső vagy gerinc sérülései lehetnek.
B) Alapesetben nem szabad mozgatni sérültet, csak abban az esetben, ha veszélyzónában van, például egy forgalmas úton találunk rá, és ki kell hozni onnan.
C) Igen, szabad, hiszen sokszor csak így tudjuk megállapítani, pontosan milyen sérülései vannak.
8. Mi a teendő, amíg megérkezik a mentő?
A) Maradjunk vonalban a mentésirányítóval, de ha nincs szakképzettségünk, jobban tesszük, ha nem avatkozunk be és csak megvárjuk a mentők kiérkezését; értesítsük a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik; biztosítsuk a helyszín biztonságos megközelíthetőségét.
B) Maradjunk vonalban a mentésirányítóval, instrukciói alapján folytassuk az elsősegélynyújtást; lehetőleg ne mozgassuk a sérültet; értesítsük a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik és amennyiben tudjuk, biztosítsuk, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése.
C) Maradjunk vonalban a mentésirányítóval és mozgassuk arrébb a beteget biztonságos, jól megközelíthető területre és addig ne avatkozzunk be, amíg megérkezik a mentő!
9. Autóvezetés közben hogyan adj elsőbbséget a mentőautónak?
A) Minden esetben az út jobb oldalára szükséges húzódni, a mentőautó számítani fog rá, hogy a bal oldali sávot hagyják szabadon az autósok
B) Az út jobb oldalára kell húzódni, autópályán a belső sávban az út bal oldalára, három vagy több sávos úton pedig törekedni kell annak a sávnak a szabadon hagyására, ahol a mentőautó halad
C) Azonnal fékezni szükséges és meg kell állni ott, ahol éppen vagyunk, hogy ki tudjon kerülni a mentőautó
10. Mi a neve az Országos Mentőszolgálat hivatalos életmentő alkalmazásának?
A) 112App
B) ÉletMentő App
C) MaradjOtthon App
11. Támogatónk, a BioTechUSA kérdése: Kik használhatják a nyilvános helyeken található defibrillátorokat, ha megtörténik a baj?
A) Csak a mentők. Ezek a defibrillátorok azért vannak kihelyezve bevásárlóközpontokban, pályaudvarokon és hasonló helyeken, hogy ha olyan mentőegység érkezik, amelyik nincs felszerelve defibrillátorral, tudja használni.
B) Ezeken helyeken mindig van legalább két fő, aki megfelelő szakképesítést kapott. Szükség esetén ők kezelik a defibrillátort az újraélesztés során.
C) A nyilvánosan elérhető defibrillátorokat bárki használhatja. Ezek a félautomata vagy automata készülékek úgy lettek kialakítva, hogy a laikusok is tudják őket használni, hiszen a gép ítéli meg, hogy szükséges-e sokk leadása, nem az ember.
