A zord hideg napokon gyakran riasztanak bennünket a kihűlés határán lévő, főként idős, beteg emberekhez. A legszomorúbb, amikor a saját otthonukban, a fűtetlen szobában bukkanunk rájuk.
Nemrég a dabasi bajtársaim szinte a fagyhalál állapotából hoztak vissza egy idős bácsit, akinek összeomlott a keringése.
Ismerje meg a dabasi mentők drámai történetét, amely egyben tanulságként is szolgál: a kemény fagyok idején fokozottan kell figyelnünk a saját egészségünkre, és a környezetünkben élő emberek épségére!
„Örökké emlékezni fogok megmentőimre”
Ezek voltak az első szavai Géza bácsinak, amikor a meleg kórházi szobában magához tért. Az elszánt dabasi mentősök felkészültségének köszönheti az életét.
Az udvaron −8 Celsius fokot mutatott a hőmérő, amikor Géza bácsi utoljára merészkedett ki a metsző hidegben a lakásból. Langyos vizet és egy kis maradék ételt tett ki a kutyájának. Korábban a fia hozott neki tüzelőt, ami igen hamar elfogyott, már napok óta nem tudott begyújtani. Hiába takarózott be, és gyújtotta meg a maradék gyertyát, hogy legalább a keze felmelegedjen, nem sokat használt. Csak remélni merte, hogy a fia hamarosan újra meglátogatja…
Reményvesztetten kuporgott a szobájában, keze-lába átfagyott, már a levegővétel is a nehezére esett. Aztán egyszer csak motoszkálást hallott az ajtónál: végre megérkezett a fia. Felgyorsultak az események.
„Az tűnt fel, hogy a kutya táljában a víz befagyott. A házban csend és sötét volt, éreztem, hogy nagy baj lehet. Akkor apám már nem érezte a végtagjait, mozdulni sem bírt” – mesélte Géza bácsi fia a kiérkező bajtársaknak.
A mentőegység Kiss Tamás irányításával azonnal nekilátott az ellátásának: eltávolították a ruházatát, majd buborékfóliával izolálták a bajbajutottat, és pléddel takarták be.
Ám Géza bácsinak hirtelen leállt a keringése. A bajtársak pillanatokon belül elkezdték az újraélesztést. Mivel a test hőmérséklete a lehűlést jelző 35 Celsius fok alá süllyedt, a kórházba szállítás mellett döntöttek. Kimerítő 80 perc következett.
Szállítás közben ugyanis Tamásék folyamatos kézi újraélesztést végeztek: közel másfél órán át nyomták a beteg mellkasát mozgó, szirénával haladó mentőautóban. Tamásék bravúros helytállásának köszönhetően végül háromszori defibrillálást követően visszatért Géza bácsi keringése és stabil állapotban sikerült átadni a kórháznak.
Bízunk benne, hogy támogatóinkkal együtt folytathatjuk küldetésünket, és korszerű, a betegellátást hatékonyabbá tevő eszközökkel szerelhetjük fel a mentőállomásokat!
